A „Fájdalmas Anya” temploma
Már 1949-ben felmerült a templomépítés gondolata. Szilvási Sándor akkori plébános vezetésével Templomépítő Bizottság alakult, 15 fővel és 3 póttaggal.
A terv az ismert társadalmi körülmények miatt nem valósulhatott meg. A templom részére kijelölt terület is értékesítésre került.
A régi elgondolásokat Dr. Nagy Árpád plébános atya újította fel, még ki sem heverve a gyáli templom építésének fáradalmait. A hívek adományaiból sikerült a
kiszemelt telket is megvásárolni. Így a magánházak vendégszeretetét élvező katolikus közösség végre joggal kezdett reménykedni.
A kiírt pályázatra Török Ferenc Ybl-díjas /ma már Kossuth- díjas / építész készítette el a templom terveit. Az építmény formátuma sajátosan egyedi. A tervező több – késő bizánci, ókeresztény, valamint erdélyi stílusjegyek szerencsés ötvözésével alakította ki ezt az emberközeli, tájba illő formát.
A munkálatok megkezdését Árpád atya már nem érhette meg, mivel a sors tragikus hirtelenséggel elszólította közülünk. A feladatokat Miklós János plébános örökölte.
1990. május 12-e igazi mérföldköve lett az elkövetkezendő időszaknak. A frissen birtokba vett terület bekerítve, rendbe téve, szépen feldíszített szabadtéri oltárral várta Marosi Izidor püspök urat, aki az ünnepi szentmise keretében megszentelte a leendő templom alapkövét. Az építkezés az ő nagylelkű támogatásával, Miklós János plébános atya és az újra szerveződött Templomépítő Bizottság vezetésével, valamint a hívek összefogásával még ebben az évben
megkezdődött. Az anyagiak hiányzó része közadakozással teremtődött meg. 1990-ben az alap egészen, de a főfalaknak csak egy része készült el.
1991 márciusában indult újra az építkezés. Ekkor a munkálatokat már Nagy István plébános vezette, aki szerencsére hamar kiismerte magát az építkezés sokrétű feladatában.
A helybéliek társadalmi munkáját erdélyi mesterek is segítették. A templom a külső és belső vakolásig készült el.
1991 szeptemberében ismét plébános váltás volt. Nagy István helyére Hefler Gábor atya érkezett. A használatba vételt már ő irányította.
1991. október 20-a a használatba vétel időpontja.
További 3 év kemény munka következett Gábor atya vezetésével. Ezen idő alatt sikerült, a terveknek megfelelően kialakítani a templom belső arculatát.
Figyelemre méltó a faragott kőoltár gondolati mondanivalója. A két oldalába vájt mélyedés – a betlehemi barlang és a sziklasír mintegy keretbe foglalja Jézus földi életét. A tervező elgondolását Sax László kőfaragó mester valósította meg.
A Stáció megjelenítése is nagyon egyéni. A félkörben elhelyezett 14 kopjafa szinte „felvezeti” a tekintetet az oltárképre.
A „Fájdalmas Anya” oltár-képet Hefler Gábor plébános atya faragta és ajándékozta a felsőpakonyiaknak. /Azóta már más munkáival is
gazdagította a templomot./
1994. október 22-én volt az oltárszentelés, melyet Keszthelyi Ferenc püspök úr végzett.
„Zeng a harang hívó szóval”… hallatszott már messziről ez a gyönyörű ének az új katolikus templomból, melyet zsúfolásig megtöltöttek a hívek ezen a napon. Ki virággal, ki süteményes tálcával a kezében érkezett. Az egész esemény családiassá vált; lehetett érezni, hogy az alkalmi ruhák alatt a szívekben is ünnep van.
Nagy nap volt ez a közösség életében, hiszen négy nehéz, fáradságos, építkezéssel töltött év gyümölcse látszott beérni. Mától végre igaz, hogy temploma van Felsőpakonynak.
Az „Álom” valóra vált!
A zengő harang mindig szeretettel hívja Önöket is!
A helybéli hívek kívánságára a templom védőszentje a „Fájdalmas Anya” lett.
Ünnepe szeptember 15-e. Ez egyben a templombúcsú időpontja is, melyet minden évben szeptember 3. vasárnapján tartunk.